SZÉP NAPOT MINDENKINEK! MINDAZOKNAK AKIK MÉG MINDIG AZT HISZIK, HOGY A KORMÁNY SEGÍTETT A DEVIZACSALÁS KÁRVALLOTTJAINAK!!!! Tamas Demeter 1. A devizahitel forintforrásból jött létre. 2. A forintforrás nem más, mint az adósnak nyújtott virtuális Ft hitel számlán elkönyvelt hitelösszeg a közjegyzői szerződés aláírásakor, amelyet a bank zárol (swap lebonyolítása, és a kölcsön kifizetésének idejéig). 3. Az adós devizaszámlája ennek a Ft hitelnek a devizában kifejezett értéke a szerződéskötés napján. 4. Az adós devizaszámlájával swappol a bank mérlegen kívül, az adós tudta, hozzájárulása, megbízása nélkül. 5. A kölcsön, az így swappolt devizaszámlája műveletének zárásakor, a deviza számlán létrehozott deviza folyósításkori értéke, amit az adós kölcsönként kézhez kap, bármilyen rendelkezésére álló Ft eszközből. 6. Nincs a hitelnek forrásigénye: a céltartalék befizetésével a bank a semmiből létrehozza a hitelpénzt az adósa számára. 7. Nincs fedezete. 8. A bank nem a mérlegegyensúlyhoz szükséges fedezetként, hanem mérlegen kívüli pénzpiaci műveletnek, swapnak veti alá az adós (devizatőke nyilvántartási) devizaszámláját (ez nem azonos a bank deviza-adósság-nyilvántartási technikai számlájával). 9 Ez a swap a deviza virtuális létezését teremti, igazolja meg. 10 Így a Ft hitelszámlával szemben, az adós devizaszámlája már mérlegen kívüli hitelpénzként szemben áll. 11 Ez a szembenállás az, ami kiegyensúlyozza a Ft virtuális hitelpénzt, a deviza virtuális pénzel, létrejön egy üzemi egyensúly, nem mérlegegyensúly. 12 Ez a banknak elég a hitel kiegyensúlyozásához, és devizafedezetként, forrásként értelmezi. 13 A devizaszwap zárásakor A devizaszámlát mint külső devizaforrását értelmezi a Ft hitelnek. 14 Azonban ez sem nem forrás, sem nem banki külső pénz. Ez is az adós pénze: a Ft hitel, és a deviza tőke nyilvántartása egymással szembeállítva. 15 A deviza swap során a bank a hitelszerződést mint swap megbízást, a hitel ingatlanfedezetét, mint a swap ingatlan-fedeztét értelmezi, az adós kötelezettségvállalását a hitel hosszú-lejáratú részletekben fizetését, a swap kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségvállalásként értelmezi, holott a swapot rövid távon meg kell újítani a banknak, így a deviza létét, újra kell teremtenie a hitel futamideje alatt, pillanatról, pillanatra. 16 Az adós nem vállalta a swapművelet fedezetét, és megfizetését. 17 A bank az adóst befektetői pozícióba helyezte, a befektetésekre vonatkozó jogszabályban rögzített jogok nélkül (szerződés, tájékoztatás, kockázatfeltárás, kockázati befektetői kilépés stb), a bank viszont megszegte ezzel a kötelességét. (Az adósait megtévesztette, tévedésben tartotta, kárt okozott felróhatóan, és haszna származott belőle.) 18 A bank a swappal az adós kockázatát előállította, a saját hitel-deviza"forrás" egyensúlyának virtuális kockázatát a swappal kezelte. 19 A rövidlejáratú swapokkal CHF, YEN alapon ellentételezni a fedezetlen Ft-hitelt, több mint kockázatos: bűn, mert 20 a) az adósnak erről nem volt tudomása 21 b) mert az adós devizatőke nyilvántartási számlájával a tudta, és beleegyezése nélkül végezte, 22 c)mert hosszúlejáratú Ft hitellel állították szembe, 23 d) mert ahogy bebizonyosodott 2008. novemberében, a swapok elismertetése, külpiacról nem volt biztonságos, és feltétlen, főleg nem a jelzáloghitelek futamidejéig, 24 e) mert a deviza jelzálog-hitelek ezen ellentételezését a MNB-nek „kellett” „átvennie”, 25 f) mert ez a swapban érdekelt devizákat, és csak azokat (EURO, Dollár, CHF, YEN), megdrágította a Ft-hoz képest, ami az adósok terheit megnövelte, és a bank így maga állította elő az ebből származó árfolyamnyereségét. 26 g) mert ezzel az országkockázati felár növekedése, az ország, és lakosság devizakitettsége a bankok hasznává vált (közöttük a MNB devizatartalékának növekedésével is).
Posted on: Tue, 30 Jul 2013 08:06:45 +0000